Kezdem érteni,hogy amit látok,az nem biztos,hogy egyezik a valósággal.
Probálok úgy táncolni,mintha senki sem látna.
Megtanulok hinni magamban annyira,hogy néhány alaptalan vádaskodó netudjon eltéríteni ōnmagamtól.
Tudom,hogy a szeretet és a szeretteim a legfontosabbak.A változás az életem része és rájōttem,hogy ez néha fájdalommal jár.
Gyakorlom,hogy elfogadjam az embereket olyannak,amilyenek.
Gyakorlom a megbocsájtást.
Gyakorlom az elengedést.
Gyakorlom az életet élni.
(Bagita Dáni Évinek ajánlom,akitōl nagyon sokat tanultam)









